Nőjogi hírszüret – 2020 legfontosabb hírei

Január

2019 decemberében egy börtönből frissen szabadult férfi megfojtotta két gyerekét Győrben, majd magával is végzett. A gyerekgyilkosságot nagy sajtóvisszhang kísérte; a NANE és a PATENT közleményben hívta fel a figyelmet az intézményrendszer hiányosságaira és az állam felelősségére az ügyben. Január 6-án Varga Judit igazságügyi miniszter is megszólalt: egy facebookon közzétett videóban bejelentette, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz, ennek jegyében pedig “zéró toleranciát” hirdet az erőszakkal szemben. Varga Judit arra is kihasználta az alkalmat, hogy biztosítsa a lakosságot arról, hogy semmiképp nem ratifikálják az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról (Isztambuli Egyezményt); szerintük a magyar jogrendszer annál már úgyis sokkal hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít a nőknek.

Február

Februárban adtuk ki állásfoglalásunkat a Parlament által elfogadott törvénymódosítási csomagról, amely március 1-től megkönnyítette a láthatások kikényszerítését. A változtatások szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása átkerült a gyámhatóságoktól a bíróságok hatáskörébe, és az önkéntes végrehajtás meghiúsulása esetén rendőrségi közreműködést is igénybe vehetővé tették. Azaz a kapcsolattartás akadályozásával vádolt bántalmazott nőknek a pereken, fenyegetéseken, milliós pénzbírságokon felül már attól is lehet rettegni, hogy végrehajtó, gyámhatósági ügyintéző és rendőr fogja kitépni a sikítva tiltakozó gyereket a karjaiból, hogy kapcsolattartásra kényszerítse a bántalmazó apával.

Március

Március 8-án elindítottuk a PATENT Nőjogi Perselyét: a perselyből nők elleni erőszak áldozatainak segítünk jogi költségeik (például illetékek, hivatalos iratok és másolatok, eljárási költségek, bírságok) fedezésében. 

Márciusban a koronavírus terjedése miatt számos biztonsági intézkedés lépett életbe világszerte: Magyarországon bezártak az iskolák, és a kormány kijárási korlátozást vezetett be. A NANE és a PATENT azonban felhívta rá a figyelmet, hogy ezek az intézkedések a vírus terjedésének mérséklése miatt fontosak, ugyanakkor a családon belüli erőszak áldozatai számára komoly veszélyhelyzetet jelentenek. A NANE és a PATENT a segélyvonalaik kapacitásának bővítése mellett cset-ügyeletet vezetett be annak érdekében, hogy megkönnyítsék a bántalmazójukkal összezárt nők számára a segítségkérést.

Április

Áprilisban a nőszervezetek előjelzéseinek megfelelően növekedett a családon belüli erőszakos esetek száma. A bántalmazóval való összezártság, az elszigeteltség, a megnövekedő gondoskodási terhek és a pénzügyi kiszolgáltatottság rengeteg nőnek tette még nehezebbé és veszélyesebbé a járványidőszakot. A NANE és a PATENT segélyvonalainak leterheltsége megnőtt, a segítségkérők nagy része érezhetően elszigeteltebb és kétségbeesettebb volt. A családon belüli erőszakos esetek elszaporodása és eldurvulása világszerte jellemző volt – Franciaországban például 20 ezer hotelszobát bérelt ki az állam bántalmazott nők elhelyezésére. Magyarországon a rendkívüli helyzetben nem történt célzott cselekvés a nők és gyerekek biztonságának növelésére.

Május

Május 5-én fogadta el a parlament az Isztambuli Egyezményt elutasító, a KDNP által beterjesztett politikai nyilatkozatot. A PATENT és a NANE Egyesület közös nyilatkozatot jelentetett meg a szavazás napján, amelyben megcáfoltuk a kormány által terjesztett álságos és félrevezető állításokat az Egyezménnyel kapcsolatban.Május 9-én a hvg.hu részletes interjút közölt a Patent jogászával, dr. Spronz Júliával, amelyből kiderül, hogy korántsem igaz az Isztambuli Egyezményt elutasító Fidesz-KDNP nyilatkozatot felvezető állítás, amely szerint „Magyarország ma kiemelt figyelmet szentel a családok, a gyermekek és a nők védelmének”.

Június

Facebook-posztban adtunk hírt az Igazságügyi Minisztérium által összehívott nőjogi és gyermekjogi munkacsoportok legutóbbi üléseiről. A bejegyzésben arról tudósítunk, hogy a kormány akciótervet hoz létre "a nők helyzetének erősítésére a családban és a társadalomban", illetve az összes iskolai tantárgyba integrálják a családi életre nevelést (CSÉN), ehhez kapcsolódóan pedig 1000 tanárt képeznek ki. Varga Judit Igazságügyi Miniszter támadásnak vette a posztban foglalt kritikát, bár e bejegyzésünk nem a Varga által felállított családjogi munkacsoport munkájáról szólt.

Reprezentatív kutatásban vizsgálták meg, hogy milyen nehézségeket okozott a koronavírus-járvány és a karantén a nőknek és a férfiaknak. A felmérésből kiderült, hogy a járvány gazdasági hatásai a legalacsonyabb végzettségű nőket érintik a legérzékenyebben. Azok, akik megtehették, hogy a járvány alatt otthonról dolgoznak, összességében pozitívan ítélték meg a home office-t, de a 12 éven aluli gyereket nevelő férfiak és nők több nehézségről számoltak be. A legnagyobb plusz terhek a kiskorú gyereket nevelőkre hárultak az iskolák bezárásával: bár a gyerekekre fordított idő mindkét nemnél nőtt, a nők a korábbi 26.1 helyett heti 43.8 órát fordítottak a gyerekgondozásra – azaz egy főállásnál is több időt vett igénybe a gyerekek ellátása. Bár a nemek közötti munkamegosztással a férfiak és a nők is hasonló arányban voltak elégedettek, mégis majdnem kétszer annyi kisgyerekes nő érezte megterhelőnek a gondoskodási feladatokat, mint amennyi férfi.
A kutatók az adatok ismertetése után néhány konkrét javaslatot is megfogalmaztak a gondoskodási munkák megbecsültségének és nemek közötti eloszlásának javítására: a GYES, az otthonápolási díj vagy éppen a 11 éve befagyasztott családi pótlék összegének megemelése bizonyára sok nőnek segítene levegőhöz jutni a magyarok kálváriáján.

Július

Két évnyi huzavona után kimondta az Alkotmánybíróság, hogy gyerekek nem büntethetők prostitúció miatt - számolt be az Utcajogász. A hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek jogi segítséget nyújtó civil szervezet azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy kiskorú ügyfelüket tiltott prostitúció szabálysértése miatt 50 ezer forintra bírságolták. Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy alaptörvény-ellenes az a gyakorlat, hogy az állam a 14 és 18 év közötti gyerekeket segítségnyújtás helyett börtönnel fenyegeti. Az Utcajogász és más jogvédő szervezetek szerint ugyanakkor az Alkotmánybíróság mostani döntése nem elégséges, mert “a kormány törvénymódosítása szerint bizonyos elkövetési módok esetén továbbra is büntethetők a prostitúcióra kényszerített gyerekek.”

Augusztus

Augusztus elején segítettünk hazajuttatni régi ügyfelünk, Szonja kisfiát. Az akkor 5 és fél éves kisfiút az apa 2018 decemberében elrabolta. A gyereket születése óta az anyja nevelte, a zavaros életű apával csak rövid ideig éltek együtt. Amikor Szonja a szülői felügyelet rendezése iránti pert indított volt élettársa ellen, a férfi magához vette és ismeretlen helyre szöktette a kisfiút. 2019 elején a Facebook-ra posztolt képekből kiderült, hogy a gyerek és az apa Brüsszelben vannak. Szonja az elmúlt másfél évben a PATENT Egyesület segítségével küzdött a kisfia visszaszerzéséért: jogászaink képviselték őt a jogi eljárásokban itthon és kísérték őt Brüsszelbe, a gyerek kiadatása iránti eljárás tárgyalásaira. Végül idén tavasszal rendelte el a belga családjogi bíróság a kisfiú hazahozatalát. Erről tudomást szerezve az apa megtagadta az önkéntes végrehajtást, és tovább szökött a gyerekkel, saját bevallása szerint először Franciaországba, majd Spanyolországba mentek. Augusztusban a belga hatóságok elfogták az apát (akit egyébként a magyar rendőrség is körözött különféle bűncselekmények elkövetése miatt). A kisfiút biztonságos helyre szállították, Szonja pedig tizenkilenc hónapnyi küzdelem után végre megkapta a hírt, hogy hazaviheti a gyerekét. Szonja lehetőségeit messze meghaladta volna egy brüsszeli utazás gyors megszervezése, ezért ismét a PATENT Egyesülethez fordult. A Nőjogi Perselyben összegyűlt támogatásokból repülőjegyet vásároltunk Szonjának, valamint a hazaútra már a kisfiúnak is. 

Nagy port kavart Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügye: a férfi egy év felfüggesztett börtönbüntetést és 540 ezer forint pénzbírságot kapott, miután a gépén 19 ezer darab, gyerekekről készült pornográf felvételt találtak. Később kiderült, hogy az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy Kaleta fizetett a képekért, továbbá a kormány szerint az sem tartozik a nyilvánosságra, hogy hogyan hozták haza a volt nagykövetet Peruból, és miért titkolták az esetet közel egy évig. Kaleta védőügyvédje, Mester Csaba egyébként a szexuálisan bántalmazott gyerekeket segítő Fehér Liliom Egyesület tagja volt, de miután ez az információ nyilvánossá vált, kilépett a szervezetből. A Fehér Liliom vezetője, Kugler Gyöngyi klinikai szakpszichológus ezzel egy időben azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy Mester az alapítvány tagjaként Kaleta védőügyvédje volt. Ha ez nem lenne elég, Mester Csaba júliusban interjút adott az RTL Klubnak: szerinte mivel Kaleta elismerte és szörnyen megbánta a bűncselekményt, megérdemli a méltó védelmet, a gyerekekről készült pornográf felvételek birtoklása pedig különben sem abúzus, csak garázdasággal felérő bűncselekmény. Augusztus elején a HVG számolt be róla, hogy Kaleta és ügyvédje elfogadja az elsőfokú ítéletet és visszalépnek a fellebbezéstől.

Szeptember

Szeptember 28-án megkezdődött a személyiségi jogi per, amit Orosz Bernadett ellen indított az őt brutálisan összeverő férfi. K. István katonatiszt nehezményezte, hogy Orosz nyilvánosságra hozta a magáról készített képeket, miután a férfi félholtra verte őt, és megnevezte őt támadójaként. Jogai ilyetén megsértéséért K. István 5 millió forintot követel az áldozatától. Orosz Bernadett kérelmezte a férfi által indított eljárás felfüggesztését, amíg a férfi ellen zajló, súlyos testi sértés miatti eljárás befejeződik – továbbá viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben azt kérte megállapítani, hogy a férfi a korábbi bántalmazó magatartásával megsértette az élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait, ezért pedig 7.8 millió forint sérelemdíjat és 2.2 millió forint kártérítést követel K. Istvántól. A bíróságon egyelőre nem született ítélet, a tárgyalást elhalasztották. Az ügyről a PATENT Egyesület jogásza, dr. Spronz Júlia is nyilatkozott a Klubrádiónak.

Befejeződött a PATENT Egyesület és a NANE Egyesület első közös, fiatal aktivistáknak szóló képzése: 15 aktivistát készítettünk fel középiskolai erőszak-prevenciós foglalkozásaink (Kapcsolódj be! és Együtt egyenlően) vezetésére.

Október 

Abortuszellenes koalíciót hozott létre Magyarország Brazíliával, az Egyesült Államokkal, Egyiptommal, Indonéziával és Ugandával. A koalíció által közzétett “Genfi Konszenzus Nyilatkozatot” további 26 ország írta alá – nagy arányban elnyomó, önkényuralmi rendszert fenntartó államok. A nyilatkozat a nők egészsége és emberi jogai melletti látszólagos kiállásba csomagolja a lényegi célját: a biztonságos, legális abortuszhoz való hozzáférés elutasítását. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a koalíció hírét követő felháborodásra reagálva azt mondta, nem terveznek szigorítani a magyarországi abortusztörvényen, ugyanakkor “továbbra is fontosnak tartják a magzatok, a nők és a család védelmét.” Természetesen a magyar nők szülesztésének elkötelezett híve, Kövér László is megszólalt: egy cégénydányádi szoboravatáson azt mondta, hogy a világ azoké, akik teleszülik, akik pedig nem akarnak gyereket, az önfelszámolás útjára lépnek. A házelnök hozzátette, hogy a Fidesz dolgozik a hazai demográfiai trendek megfordításán.

Az abortuszellenes koalíció nyilatkozatának másik európai támogatója, Lengyelország ismét szigorítani próbált a kontinens legnőgyűlölőbb abortusztörvényén: ha elfogadják a módosítást, a magzat súlyos betegsége vagy fogyatékossága esetén sem lehet megszakítani a terhességet. Az országot kormányzó keményvonalas jobboldali PiS elnöke, egyben az ország miniszterelnök-helyettese, Jarosław Kaczyński azért kényszerítené a nőket az életképtelen magzatok megszülésére, hogy megkeresztelhessék őket. A szigorítás hírére Lengyelországban óriási tüntetéshullám indult több lengyel településen, Varsóban százezren vonultak az utcára október 30-án. A kormány előbb a katonai rendőrség bevetésével fenyegette a tüntetőket, majd több demonstráción is szélsőjobboldali fociultrák támadtak a felvonulókra. A százezres tömegeket látva végül a PiS bejelentette, hogy elhalasztják a szigorítást, és “időt hagynak a párbeszédre.” Magyarországon élő lengyel nők két szolidaritási tüntetést is szerveztek a budapesti lengyel nagykövetség épülete elé – az első tüntetésen a PATENT Egyesület is felszólalt.

November

November 25-én, a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján 25 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság Renner Erikának, amiért a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát. A perben bemutattak egy új szakértői véleményt, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézete készített el. Az 50 oldalas dokumentumban a szakértők megállapították, hogy “a nőt az elmúlt években újabb és újabb traumák érték. Azzal ugyanis, hogy az ügyészség először meg akarta szüntetni a nyomozást, valamint hogy az elhúzódó bírósági tárgyalások során az áldozatnak főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési-, menstruációs problémáiról, nemi szervének állapotáról és megváltozott szexuális életéről beszélni, intézményi abúzus áldozata lett.” 

Erről beszélgettünk Renner Erikával a szintén 25.-én kezdődő 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen programsorozat keretében szervezett intézményi árulás különböző formáiról szóló eseményen. 

A járvány miatt az internetes térbe költöző #16akcionap során online megnyitóra került sor (ezen a PATENT tagja, dr. Nógrádi Noá is beszédet mondott, amelyben rámutatott, hogy az áldozatsegítés évében sem tett valós lépéseket a kormány az intézményrendszer hiányosságainak orvosolására, a bejelentett intézkedéseik nem hoztak kézzelfogható változást a nők elleni erőszak áldozatainak életében). A 16 nap alatt a nőszervezetek élőben közvetített és továbbra is visszanézhető kerekasztalbeszélgetésekkel készültek többek között a fentemlített intézményi árulásról, a bántalmazó kapcsolatban felnövő gyerekekről, a pornó gyerekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásáról és a bántalmazó kapcsolatok kontextusában elkövetett szexuális erőszakról és incesztusról. 
A beszélgetéseken kívül a NANE Egyesület úgynevezett tudástárakat hozott létre, amelyekben a nők elleni erőszakkal kapcsolatos információkat gyűjtöttek össze – a tudástársak és a további események elérhetők a 16akcionap.org oldalon.

December

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy propagandavideóval kedveskedett az ünnepek előtt, amelyben a nemek közötti egyenlőtlenségek derűs tudomásulvételére és természetesen gyerekszülésre buzdította a nőket. A videót óriási felháborodás követte, Novák pedig azzal védekezett a Hír TV-nek adott interjújában, hogy kiforgatták a szavait, de az üzenetének ugyanaz maradt a lényege: jobb, ha a nők nem mérik magukat a férfiakhoz, mert a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanságok felismerése csak frusztrációhoz vezet.

Novák botrányával párhuzamosan a Fidesz-KDNP megszavazta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely kimondja, hogy “az anya nő, az apa férfi”, és hogy “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Utóbbiról azt gyanítjuk, hogy a kormány a nemüknek megfelelő önazonosság nevében kívánja szülőgép- és szolgaszerepre nevelni a lányokat – mindez pedig szépen összecseng Novák Katalin videójával a nők kiteljesedéséről. 

Szomorúságra adott okot, hogy a Partizán által összehívott Heti Hetes nosztalgiaműsorban a magukat kritikus értelmiségként keretező ikonoknak sem sikerült megugrani a mai napig se, hogy a szexizmus kifejezés mit jelent, és hogy a nők alázása, eltárgyiasítása, valamint a nők elleni erőszak bagatelizálása, kinevetése, mentegetése az egy probléma, és hogy miért az.