Nőjogi hírszüret 2020.10.05. – 2020.11.05.

Nem mindenkinek van ideje figyelni a médiát, követni a rengeteg történést, Facebook-oldalak hírfolyamát, és kiszűrni az információ-rengetegből az adott, őt érdeklő témákban fontos híreket. A nőjogi hírszüret segítségével akit érdekel, hogy mi megy mostanában a nők elleni erőszakhoz és a szexizmushoz, a nők társadalmi elnyomásához kapcsolódó témákban, könnyen megtalálhatja a lényeget honlapunkon.

Nők és gyerekek elleni erőszak

21 év fegyházra ítélte a harmadfokon eljáró Kúria a darnózseli hentesként elhíresült N. Jánost. A férfi évekig tartó bántalmazás után 2014-ben megölte a feleségét, majd a holttestet feldarabolta, a maradványokat elégette és a házához közeli réten szétszórta. A darnózseli hentes ügye jól példázza a magyar intézményrendszer hiányosságait: az áldozat a válóper benyújtása után többször kért segítséget a hatóságoktól, mert a férje fizikailag bántalmazta, de hiába kapott távoltartást, arra kényszerült, hogy a saját és a gyerekei biztonsága érdekében egy másik városba költözzön. Ezután érthetetlen okokból a kisebbik gyerek felügyeleti jogát az erőszakos apának ítélték – ezért az anya úgy döntött, hogy visszaköltözik a közös családi házba, hogy a gyerekeivel lehessen – néhány nappal később N. János meggyilkolta őt. 

Életfogytig tartó fegyházra ítélték a férfit, aki legalább 35 késszúrással ölte meg a feleségét. A férfi évek óta bántalmazta az áldozatot, emiatt korábban büntetőeljárás is indult ellene, amelynek során felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A gyilkosság idején a férfi az anyja védelmére kelő fiára is rátámadt.

Súlyosbításért fellebbezett az ügyészség, miután 3.5 év börtönbüntetésre ítélték azt a 28 éves, földbe vájt viskóban élő férfit, aki megkínozta, majd meztelenül kikötözte és magára hagyta az élettársát az erdőben; mindezt pedig azzal indokolta, hogy úgy érezte, a nő az ördög.

Egy 35 éves férfi fogvatartotta és kutyanyakörvvel fojtogatta a fiatalkorú barátnőjét Zala megyében. A lányt az anyja szabadította ki a férfi lakásából; az áldozat ezután az állapota miatt kórházba került. A büntetett előéletű férfi elmenekült a lakásból, de a rendőrök néhány nappal később letartóztatták.

5 év büntetést kapott a férfi, aki heteken keresztül bántalmazta ágyban fekvő, magatehetetlen anyját: az asszonynak a bántalmazás következtében koponyaűri vérzése lett, de csak a később érkező szociális gondozó jelzésére szállították kórházba.

Továbbra is zajlik a kártérítési per, amelyet Renner Erika indított az őt brutálisan megcsonkító volt partnere, Bene Krisztián ellen. A perben bemutattak egy új szakértői véleményt, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézete készített el. Az 50 oldalas dokumentumban a szakértők megállapították, hogy “a nőt az elmúlt években újabb és újabb traumák érték. Azzal ugyanis, hogy az ügyészség először meg akarta szüntetni a nyomozást, valamint hogy az elhúzódó bírósági tárgyalások során az áldozatnak főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési-, menstruációs problémáiról, nemi szervének állapotáról és megváltozott szexuális életéről beszélni, intézményi abúzus áldozata lett.”

Megszökött a házi őrizetből egy gyerekpornográfiával és nemi erőszakkal vádolt férfi Szentendrén. Janicsek Attilát október 14. óta körözi a rendőrség.

Bíróság elé áll az a 23 éves férfi, aki tavaly decemberben egy machetével meggyilkolt egy 42 éves nőt Kőbányán. A férfi az áldozat szomszédja volt, a gyilkosság előtt figyelt fel a nő 14 éves lányára, a vád szerint a gyereket akarta megtámadni. A férfi a nő három gyereke szeme láttára követte el a gyilkosságot, majd elmenekült a helyszínről. Később a rendőrök elfogták, a telefonján és a számítógépén pedig több mint 400, gyerekekről készült pornográf felvételt találtak. Kiderült, hogy K. Dánielt 2019-ben (tehát a gyilkosság elkövetésének évében) felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték szexuális visszaélés miatt, amiért egy 12 éves kislányt – a vád úgy fogalmazott, hogy a “barátnőjét” – egy fához kötözte és bántalmazta. A kőbányai nő meggyilkolása előtt 5 nappal a fürdőszobába zárta és megerőszakolta 12 éves féltestvérét, de a kislány hiába mesélte el a történteket a családsegítőnek, senki nem akadályozta meg a néhány nappal később elkövetett kivégzést.

Az a pap végzi a kalocsai gyermekotthon lakóinak lelki gondozását, akit korábban szexuális zaklatással vádolt egy 18 éves papnövendéke. Miután az áldozat tavaly a nyilvánossághoz fordult, az érsekség vizsgálatot indított, amelynek az eredményeként eltávolították a papot a magas rangnak számító általános helynöki tisztségéből, és az ügyet lezártnak tekintették. A 24.hu szerint a pap rendszeresen tölt időt négyszemközt az otthon kiskorú lakóival, és bár nincs konkrét bizonyíték a szexuális bántalmazásra, a 24.hu-nak nyilatkozó forrás szerint köztudott, hogy “milyen az atya”, aki a gyerekeket rendszeresen simogatja, “szívemnek” és “drágámnak” szólítja. A híroldal korábban hosszú riportban foglalkozott az otthonban dolgozó nevelők által elkövetett erőszakról, amit egy 2016-os ombudsmani jelentés is megerősített.

Reproduktív jogok

Abortuszellenes koalíciót hozott létre Magyarország Brazíliával, az Egyesült Államokkal, Egyiptommal, Indonéziával és Ugandával. A koalíció által közzétett “Genfi Konszenzus Nyilatkozatot” további 26 ország írta alá – nagy arányban elnyomó, önkényuralmi rendszert fenntartó államok. A nyilatkozat a nők egészsége és emberi jogai melletti látszólagos kiállásba csomagolja a lényegi célját: a biztonságos, legális abortuszhoz való hozzáférés elutasítását. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a koalíció hírét követő felháborodásra reagálva azt mondta, nem terveznek szigorítani a magyarországi abortusztörvényen, ugyanakkor “továbbra is fontosnak tartják a magzatok, a nők és a család védelmét.” Természetesen a magyar nők szülesztésének elkötelezett híve, Kövér László is megszólalt: egy cégénydányádi szoboravatáson azt mondta, hogy a világ azoké, akik teleszülik, akik pedig nem akarnak gyereket, az önfelszámolás útjára lépnek. A házelnök hozzátette, hogy a Fidesz dolgozik a hazai demográfiai trendek megfordításán.

Az abortuszellenes koalíció nyilatkozatának másik európai támogatója, Lengyelország ismét szigorít a kontinens legnőgyűlölőbb abortusztörvényén: ha elfogadják a módosítást, a magzat súlyos betegsége vagy fogyatékossága esetén sem lehet megszakítani a terhességet. Az országot kormányzó keményvonalas jobboldali PiS elnöke, egyben az ország miniszterelnök-helyettese, Jarosław Kaczyński azért kényszerítené a nőket az életképtelen magzatok megszülésére, hogy megkeresztelhessék őket. 

Lengyelországban eddig a magzati rendellenességen kívül abban az esetben volt legális az abortusz, ha a terhesség nemi erőszak következménye, vagy az anya életét veszélyezteti. A “súlyos válsághelyzet” már 1993 óta nem indokolhatja a terhességmegszakítást, így minden évben több tízezer lengyel nő utazik külföldre a beavatkozás elvégzéséért – vagy veti alá magát veszélyes, illegális abortusznak. A szigorítás hírére Lengyelországban óriási tüntetéshullám indult több lengyel településen, Varsóban százezren vonultak az utcára október 30-án. A kormány előbb a katonai rendőrség bevetésével fenyegette a tüntetőket, majd több demonstráción is szélsőjobboldali fociultrák támadtak a felvonulókra. A százezres tömegeket látva végül a PiS bejelentette, hogy elhalasztják a szigorítást, és “időt hagynak a párbeszédre.” 
Magyarországon élő lengyel nők két szolidaritási tüntetést is szerveztek a budapesti lengyel nagykövetség épülete elé – az első tüntetésen a PATENT Egyesület is felszólalt.

Nem sokkal az abortuszellenes koalícióról és a lengyel abortuszszigorításról érkező hírek előtt a lengyel kormány elismerte, hogy diplomáciai hadjáratot indított az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Egyezménye (közismert nevén Isztambuli Egyezmény) ellen. A kormány tagjai több európai országot is megkerestek, hogy létrehozzanak egy ultrakonzervatív “ellen-egyezményt”, amelyben a nők reprodukciós jogai és a melegek jogai ellen állnának ki.

Több mint száz olasz nő fordult az ügyészséghez Rómában, miután kiderült, hogy a nők beleegyezése és gyakran tudta nélkül temették el egy római temetőben az abortált magzataikat, a sírokat pedig – valószínűleg megszégyenítési céllal – a terhességmegszakítás mellett döntő nők nevével jelölték. A nőket képviselő szervezet szerint a nők személyiségi jogai súlyosan sérültek, a volt egészségügyi miniszter szerint katolikus csoportok állhatnak a tíz éve zajló temetkezési gyakorlat mögött. Olaszországban ugyan legális az abortusz, de az orvosok kétharmada lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadja a beavatkozás elvégzését.

Veres András, a püspöki kar vezetője szerint a lombikprogram súlyos bűn, ezért leállíttatná. Veres az abortuszhoz való hozzáférést is korlátozná: szerinte lehetővé kéne tenni, hogy az orvosok lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhassák a terhességmegszakítás elvégzését. Novák Katalin a facebookon reagált Veres nyilatkozatára: elmondta, hogy a kormány továbbra is támogatja a lombikprogramot.

Kásler Miklós egy rendeletmódosítással megnehezítette az örökbefogadást a nem házasságban élő párok és az egyedülállók számára: ezután az egyedülállók és az élettársak csak akkor jöhetnek szóba, ha nem találnak megfelelő házaspárt az országos listán.

Megalázó nőgyógyászati vizsgálatnak vetették alá 10 repülőjárat női utasait a dohai repülőgépen, miután az egyik mosdóban egy újszülöttet találtak. A nőktől nem kértek beleegyezést a vizsgálat elvégzéséhez, és a beszámolók szerint durván bántak velük. 

A 444.hu beszámolt egy októberben zajló perről, ami egy 29 éves gödöllői nő ellen indult, aki a szülés után egy patakparton hagyta a csecsemőjét. Az ügyben eljáró bírónő felismerte, hogy az egyébként állami gondozásban nevelkedett nőnek alig voltak ismeretei a terhességről és a szülésről, senkitől nem kapott segítséget, nőgyógyásznál sem járt, és nem tudta, milyen lehetőségei vannak a szülés után – így végül két év felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték. A cikkben megszólalt az UNICEF gyerekjogi szakértője, aki szerint a kórházak elé kihelyezett inkubátorok nem elegendőek a hasonló gyerekelhagyásos esetek visszaszorítására: inkább a nem kívánt terhességek megelőzésére, és széles körű szexuális nevelés megvalósítására kellene koncentrálni.

Pornó, prostitúció

Pornóellenes kampányt indít a Nők Egymásért Mozgalom: a kampány során hónapokon keresztül szerveznek majd workshopokat, olvasóköröket, a Mércén pedig cikksorozatot indítanak azzal a céllal, hogy párbeszéd induljon a nők kizsákmányolását és a nők elleni erőszakot legitimáló pornóiparról. 

Rengeteg nő kényszerül prostitúcióra Mianmarban, miután a koronavírus-járvány miatti leállásokban elvesztették a munkájukat. Az országban rengeteg nő dolgozott – hírhedten méltatlan körülmények között – nyugat-európai fast fashion márkák varrodáiban, ám a járvány óta 223 üzemet állítottak le, ami legalább 10-15 ezer munkahely megszűnését jelentette. A Mérce idézi a Guardian cikkét, amelyben több nő is megszólal, akiknek a prostitúció jelenti az egyetlen eszközt az éhezés elkerülésére. Mianmarban egyébként illegális a prostitúció, így a nők akár 3 évi szabadságvesztést is kockáztatnak.

Hasonlóan borzasztó trend rajzolódik ki Indiában, ahol egyre fiatalabb korban kényszerülnek prostitúcióba az alsóbb kasztokba tartozó gyereklányok. Az erről beszámoló kanadai Globe and Mail cikk “szexmunkának” nevezi, hogy például egyik 16 éves interjúalanyuknak 13 éves kora óta rendszeresen kell csoportos nemi erőszakot elviselnie.

Szexizmus

Utolsó helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőség szempontjából egy EU-s felmérés szerint. A legrosszabb pontszámot a “hatalom” kategóriában érte el az ország, ugyanis még mindig alig vannak nők vezető beosztásban. Ezt az “idő” kategória követi: a (fizetetlen) házimunka, az idős- és gyerekgondozás oroszlánrésze továbbra is a nőkre hárul.

A menstruációs szegénységről közölt cikket az Átlátszó: becslések szerint Magyarországon a nők és lányok tizede (tízből egy) nem engedheti meg magának a menstruációs termékek megvásárlását. Világszinten a női lakosság harmadát érintheti ez a probléma.

Nemi egyenlőtlenségek Magyarországon címmel rendezett beszélgetést az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung. Az online eseményen Fodor Éva, a CEU Gender Studies tanszékének oktatója és Gregor Anikó, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusa beszélgetett a nemek közötti egyenlőtlenségekről a munka világában, a bérezésben, az oktatásban és a családban.

A szexizmus ellen fellépő kampányt indított az Európai Tanács. A kampány részeként közzétettek egy ajánlást a szexizmus megelőzéséről és felszámolásáról, valamint létrehoztak egy interaktív, magyar nyelven is elérhető információs honlapot.  

Kultúra

Valószínűleg egy nő írta a világirodalom egyik legrégebbi művét, az úgynevezett Gula-himnuszt. A müncheni Lajos Miksa Egyetem kutatói szerint eddig tévesen azonosították férfiként a 3300 éves szöveget jegyző Bullussza-rabit.

Október 23-án a pesti nők előtt tisztelgett a fővárosi önkormányzat: a Városháza előtt kiállították 19 nő arcképét, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. Karácsony Gergely a megnyitón elhangzott beszédében azt mondta, “a  legnagyobb bajokat sokszor öregedő urak okozták, és sokszor a nők hozták helyre.”

Október 24-én mutatta be az Örkény Színház a Kiváló dolgozók című darabot: az előadás a jellemzően nők által, ingyen vagy megalázóan alacsony bérért végzett reprodukciós munkát és a gondoskodói válságot állítja középpontba.

PATENT hírek

Interjút közölt a National Geographic Magazin a PATENT jogászával, dr. Spronz Júliával az intézményrendszer hiányosságairól és arról, milyen eszközökre és szemléletváltásra lenne szükség a nőket és gyerekeket érő rendszerszintű abúzus elleni hatékony fellépéshez.

Kabát Péter egykori focista azzal hencegett egy tévéműsorban, hogy néhány éve csapattársaival arra kényszerítették egyikük barátnőjét, hogy 15 focistával szexeljen. A hír kapcsán a Telex megkereste dr. Spronz Júliát is, aki az eset nyilvánosságra kerülését követő általános áldozathibáztató reakciókról beszélt. 

Továbbra is várjuk a támogatást és a jelentkezőket a Nőjogi Perselybe. Szeretnénk, ha mindenki hozzáférhetne az igazságszolgáltatáshoz, és ha az áldozatokat nem sújtanák további – anyagi – terhek mindamellett, amit már átéltek: ezért hoztuk létre a Nőjogi Perselyt, ami az erőszak áldozatainak jogi költségeit támogatja. Adományokat és érintettek jelentkezését is szívesen várjuk. Egy rövid űrlap kitöltése után a PATENT jogászai felveszik a kapcsolatot az igénylővel, majd rövid időn belül elbírálják a kérelmét.

Hamarosan indul a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen, ami minden évben november 25 (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10 (az emberi jogok világnapja) között zajlik. A PATENT Egyesület és a NANE Egyesület Facebook oldalán adunk majd hírt az ezúttal online megrendezésre kerülő, témához kapcsolódó előadásokról, beszélgetésekről.